, (hó-ka) mn. tt. hókát. Oly állatról mondjuk, melynek homlokán fehér folt van. Hóka ló, hóka kecske. Hóka lovam, jó paripám, kell-e szép salangos szerszám? (Népd.). Máskép: hódas v. hódos, v. holdas. Használtatik főnevül is, oly lónak elnevezésére, melynek fehér folt van a homlokán. Hóka ne!