, (huz-a-kod-ik) k. m. huzakod-tam, ~tál, ~ott. 1) Mást húzva, húzkálva és viszont huzatva birkózik, veszekedik, erőködik. Huzakodnak a verekedő legények. 2) Kötődik, versenyg, ellenkedik. 3) Távolító raggal am. valamitől tartózkodik, vonakodik, valamit tenni késik. Huzakodni a munkától, fizetéstől. Elhuzakodik, am. magát elvonja.