, (húz-halaszt) iker ige, mely az egyszerü húz igének értelmét nyomosítja, kettőzteti, mint: lótfut, ütvét, csűrcsavar, szedved v. szedvesz, sírí stb. Értelme: időről időre, mindig továbbra hagyja, tolja valaminek teljesítését. Mindkettő ragoztatik: húzomhalasztom, húzodhalasztod stb. Ne húzzukhalaszszuk a dolgot, hanem járjunk mentől elébb végére.