, (hús-hagyó) ösz. mn. és fn. Így neveztetnek a farsang utósó napjai, vagyis a csonka hét három napja, u. m. vasárnap, hétfő és kedd, melyek után a nagy bőjt következik, t. i. a római és görög egyház szokása szerént ezek elmultával abban kell hagyni a húsevést. Húshagyóvasárnap, húshagyóhetfő, húshagyókedd. Húshagyó, húshagyó engem itthonn hagyó. (Csokonai). A székely tréfásan csonthagyónak is nevezi; a hússát megeszik, de csontja ott marad. (Kriza J.).