, (hur-cz-ol-kod-ás) fn. tt. hurczolkodás-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. Tulajd. ért. cselekvés, midőn valaki holmijét magával hurczolva máshová költözködik. Szélesb ért. hordozkodás, költözködés, mely mindig az ingóságok pl. bútorok, eszközök, edények stb. némi hurczolásával szokott történni. V. ö. HURCZOL.