, (hur-ák-ol) önh. m. hurákol-t. A torokban megrekedt nyálkát, turhát erőtetett hurák hangon kitakarítani törekszik. Máskép: krákol, harákol, herákol, hernyákol, hurutol. Rokonok vele közelebbről a török, szintén hangutánzó ökszür-mek (hurákol-ni, köhögni), ökszürme, ökszürük (hurák, krák, köhögés), a német kreisch-en, cseh kriceti stb.