, (hús-evő) ösz. mn. 1) Általán am. hússal élő, táplálkozó. Húsevő állatok, madarak, halak. 2) Mondjuk szerekről, melyek a húst, különösen vadhúst, kóros kinövést dörzsölés által lassanként fölemésztik, s mintegy föleszik, milyen a pokolkő. 3) Mondjuk napokról, melyeken a római és görög egyház szokása szerént húseledelekkel szabad élni.