, (hoz-ja-ad) ih. melylyel a befogott lovat szólítják a kocsisok, midőn azt akarják, hogy balra kanyaruljon. Ellentéte: tőled v. tüled. Az irány t. i. a jobb kéztől vétetik, melyet ha befelé hajtasz, hozzád közeledik, ha pedig kifelé, elhajlik tőled. Az ökröket ,hozzád helyett hajsz, ,tüled helyett csa, csálé szóval terelik. Felveszi a ra ragot. Hozzádra menni, hajtani, terelni. Se tüled, se hozzád. (Km.), azaz se ide, se oda. Tüled hozzád rángatják a szekeret, am. ide-oda, jobbra-balra. Ezen mondat, Isten hozzád, am. Isten jőjön hozzád, máskép: Isten veled, azaz Isten legyen veled.