, (hosszú-türés) ösz. fn. Lelki állapot vagy tulajdonság, melynél fogva a rajtunk elkövetett sérelmeket, bántalmakat, jogtalanságot, szóval bajokat békén és sokáig elszenvedjük, nem viszonozzuk, nem büntetjük. Hosszútürés nélkül némely terveket végrehajtani lehetetlen. A hosszútürésnek is vége szakad valahára. Isteni hosszútürés, mely nem kivánja a bűnös halálát és büntetését, hanem engedi, hogy éljen és megjobbuljon.