, (hor-h-ol) áth. m. horhol-t. Dörzsölés, erős nyomás által valamit koptat, kiváj, gödrössé, csatornássá teszen. A kerék horholja a lőcsöt, kifityegő ruhát. A gyalú horholja a fát. A zápor horholja a hegyek oldalát. Zsindelyeket horholni. Gyöke a hangutánzó hor. Erősebben: horzsol, gyöngébben horgyol.