, (hor-gy) fn. tt. horgy-ot, harm. szr. ~a. Szathmár vidékén am. vas szerszám, melylyel zsindelyeket hornyolnak, vagyis a zsindelyek fokát csatornásan bemetszik, horholják. Gyöke a metszést, bevágást jelentő hor, s rokona a horzsol ige törzse horzs. Rokon horny szóval is.