, (hol-val) időhatárzó. Törzse az elavult hol (reg, napkelet), s am. regvel vagy reggel után következő napon (cras). Holval levén (mane facto). Igen holval (diluculo valde). Münch. v. Tatrosi eod. Holval levén parancsolá őtet a biró kihozni a tanácsházba. És holval levén nyilván törvényre üle az ő leánya ellen. Sz. Krisztina élete. Főnévként is használtatott. Estveleiglen és holvaliglan. Bécsi cod. Farkasok estet nem hadnak (hagynak) vala holvallára. Ugyanott. Holvaltól fogva déliglen. Holvalra kelvén, holvalra jutván. Nádor-cod. A Carthausi névtelennél a v-t hasonulva találjuk: "Mikoron azért másod napra jutottanak, igen hollal szent misét szolgála." "Mikoron hollal az kapitulomban gyültenek volna." V. ö. HOL, (2).