, (he-it-ság) fn. tt. hitság-ot. Annyi mint esztelenség; továbbá: hivság. V. ö. HEIT v. HEJT. "És mert nem vallottanak tudományt, ő hitságokért elvesztenek." Bécsi codex. "Kit az Egeás hallván, hitságnak mondá, miért hogy őtet a zsidók, ki ezöket hírdette volna, keresztfára feszítve ölték volna meg." Debrecz. Legendáskönyv.