, (ho-od-ol-at) fn. tt. hódolat-ot, harm. szr. ~a v. ~ja. Hódolás elvont értelemben. Különösen innepélyes szertartás, mely által hódolunk. Az új fejedelemhez, földesurasághoz hódolatra menni. A megyei papság az ujonnan beigtatott püspöknek hódolatát teszi. Mély, alázatos, fiúi, jobbágyi hódolat. V. ö. HÓDOL.