, HIZOTT, (hi-z-ott) mn. tt. hízott-at. Kövérré lett; különösen oly állatról, marháról mondjuk, mely bő táplálás által a kellő kövérséget elérte. Hízott marha. Megölni a hízott disznókat. Hízott ludat venni. Makkon, törökbuzán hizott sertések. Gúnyos ért. élődött, élősködött, tányérnyalóskodott. Más asztalán, más kövér falatjain hizott naplopó. Öszvetételei: elhízott, kihízott, meghízott.