, (hir-te-len-ség) fn. tt. hirtelenség-ět, harm. szr. ~e. Szelesség, hebehurgyaság, megfontolás nélküli cselekvés; tulságos sietség, kapkodó hamarság; váratlan gyorsaság, sebesség. Hirtelenségből balul tenni valamit. Itélet hirtelensége. Nagy hirtelenséggel ott termettek a hadseregek. Halaburda hirtelenség. (Csúzi).