, (hir-d-et-ő) fn. tt. hirdető-t. Általán személy, ki valamit hivatalosan és nyilván tudomásul, figyelmeztetésül stb. elmond, kikiált. Különösen oly személy, ki nagyobb innepélyek, népgyülekezetek alkalmával hirdet valamit. (Herold). Ország hirdetője, ki a királyi koronázáskor az ország czimereit hordozza.