, (haj-ol-ó v. haj-l-ó) mn. tt. hajló-t. 1) Ami hajlik. Hajló nád. Teher alatt meghajló gerenda. Vízbe hajló ágak. Előre hajló házfödél. Félrehajló kazal. Lehajló kalapkarima. Ablakból kihajló nézők. 2) Mozgékony, könnyü fordulatú, sudár. Hajló test. Ide-oda hajló legényke. V. ö. HAJLIK, HAJOL.