, (him-el-et-ik) külsz. m. himlet-tem, ~tél, ~ětt. A Tatrosi codexben elhimletik, am. elszóratik vagy szóródik: "és elhimletnek a csordának juhi," (et dispergentur oves gregis). A Bécsi codexben: "Vagyon nép elhimletett (dispersus) te országodnak menden vidéki szerént."