, HIMEZ, (hím-ěz) áth. és hangugrató m. híměztem v. hímzěttem, híměztél v. hímzěttél, hímzětt v. hímězětt, htn. hímězni v. hímzeni. 1) Hímmel kivarr, ékesít, czifráz, fest valamit. Ruhákat gyöngygyel hímezni. 2) Czikornyáz, ékesít. Hímezni ékes szavakkal és mondatokkal az innepélyes beszédet. Virágok hímezik tavaszszal a mezőket és kerteket. 3) Átv. ért. s ikerítve hímez-hámoz am. valamit menteget, szépítget. Hímezve-hámozva beszél. Máskép: hímel-hámol. Régebben magában is használták ezen értelemben "Holott pedig sok kendőzött hímezéssel állatja vala Romanus, hogy azon levél nem való." Faludi Fer.