, (hi-a-any-os) mn. tt. hiányos-t v. ~at, tb. ~ak. Minek valami hiánya van, mi nem teljes, nem tökéletes; csonka, fogyatkozott. Hiányos arany, mely nem üti meg az illő mértéket. Hiányos mérték. Hiányos könyv, melynek valamely része nincs meg. Hiányos mű. Hiányos hadsereg.