, (her-eg-el) áth. m. hergel-t. 1) A kakas a tyúkot megnyomja. Barkó szó. Máskép: herél, herécsel, heréczel, cziczerél, kikerél. 2) Hangutánzó, s am. valamit dörzsöl, dörgöl, dergel. 3) Gördít, görget valamit, pl. a tyúk lehergeli a tojást a fészekből. 4) Kapar, széthadar, harizsál. Kihergelte a tüzet. 5) Izgat, ingerel.