, (hem-g-er-ěg) önh. és gyakor. m. hengerěg-tem, ~tél v. hengergěttem, hengergěttél, hengergětt, htn. ~ni v. hengergeni v. hengergni. Henger gyanánt forog, gurúl, gördűl. Hengereg a tésztanyujtó sodrófa. Lehengeregni a dombról, hegyoldalról. Hengeregnek a mángorló fák. Legközelebbi rokonságban áll vele a hentereg, melyet tulajd. csak állatról mondanak. V. ö. HENTERĚG.