, (hely-h-ez) áth. m. helyhez-tem, ~tél, ~ětt. Ugyanannyit jelent, mint helyez, de a közbevetett h némi nyomatosságot látszik tulajdonítani neki. V. ö. HELYHET. Eléjön már a régi halotti könyörgésben is: "Hogy úr őt kigyelméhel Ábraám, Izsák, Jákób kebelében helyhezje."