, (hely-h-et) áth. m. helyhet-tem, ~tél, ~ětt. Ugyanazon jelentésü helyhez, vagyis helyez szóval. "Annakutánna kilemb kilemb országokra hordoztatni és végre hires neves Magyarországba e-helhetni," (palóczos è, el helyett). A Carthausi névtelen Legendáji. A közbeszurt h itt vagy némi nyomatékosságból történt, vagy a törzsben levő h hangzatosságból vitetett át a következő szótagra is. Hasonló eset fordul elé helyhez és hírheszik szókban is.