, (héj-a) fn. tt. héját. Ragadozó madárfaj, mely különösen a majorok körűl az apróbb baromfiakra csapkod; némely vidéken: hejjő, hejjű, kerra, kurhéja, másutt: kánya. (Milvus). Nevét hihetően a hé, ho, (felület, magasság) szótól kapta, mivel bizonyos magasságban lebegve (héazva v. héjazva) lesi a zsákmányt. Perzsául: ejje. Sínai nyelven ho egyik jelentése: volando alta petere.