, (hat-hat-ó-ság) fn. tt. hathatóság-ot, harm. szr. ~a. 1) Tulajdonság, melynél fogva valaminek sikere, foganata, eredménye van; erélyesség, nyomósság. 2) Maga a hatható erő által eléidézett siker, foganat. A szónok rendesen számolni szokott beszéde hathatóságára. Nyilvános föllépésed hathatóságáról nem kételkedtem.