, (héj-az) áth. m. héjaz-tam, ~tál, ~ott. 1) Valaminek héját lehúzza, lefosztja, lemetszi stb. Fát héjazni. Kenyeret héjazni. Almát, körtét meghéjazni. Rokon értelmüek vele a hámoz, hánt, hüvelyez, foszt. 2) Valamit héjjal ellát, beföd, betakar. Házat, aklot, pajtát héjazni. Dunnát, vánkost, párnát héjazni. 3) Fen igekötővel önh. s am. magasan lebeg, szállong, s átv. ért. kevélykedik, nagyra van. Fenhéjazni. Fenhéjaz, mint a kergeteges bak. (Csuzi Sip szó). Ez értelemben szokottabb: héjáz.