, (hegy-é) ih. Valaminek teteje, csúcsa, orma fölé. Megfelel e kérdésre: hová? Máskép: hegyébe, tájszólással: hegyibe (= hegyé-ve), a többi személyragokkal is: hegyém v. hegyembe, hegyéd v. hegyedbe, hegyénk v. hegyünkbe, hegyétek v. hegyetekbe, hegyéjök v. hegyökbe. Ház hegyé. A köz életben szokottabb: ház tetejébe, és a személyragozott alakok helyett: fejem fölibe, fejed, feje, fejünk stb. fölibe. V. ö. HEGY, HEGYĚTT, HEGYŐL.