, (hátra-marad) ösz. önh. 1) Menetközben többi társaitól, a seregtől, nyájtól, csordától stb. elhagyatik vagy önként elkésik, elmarad, visszamarad. A gyöngélkedő katonák hátramaradnak a seregtől. A sánta ökör hátramaradt a csordától, máskép: elmarad. 2) A többinek elmulása, elvégzése, elhasználása után megvagyon, létezik. Elmult ifjuságunkból nem maradt egyéb hátra az emlékezésnél. Az egész kenyérből egy falat sem maradt hátra. Egész követelésemből még 100 ft. maradt hátra. 3) Valakinek halála után akár valamely vagyon marad, akár valamely családtag életben van. Hátramaradt pénze, s ékszerei testvéreire szállottak. Hátramaradt gyermekei semmi vagyont sem öröklöttek. V. ö. MARAD és HÁTRALÉK.