, (hatás-kör) ösz. fn. Átv. ért. azon tárgyak öszvege vagy terjedelme, melyekre bizonyos személynek működő ereje befoly vagy befolyhat. Minden embernek van saját hatásköre. Egyházi, világi főnökök hatásköre. Tisztviselők hatásköre. Más által kiszabott vagy magunk által választott hatáskör. Ez hatáskörömön kívül esik. Hatáskörét kiterjeszteni. Másnak hatáskörét szűkebbre szorítani.