, (hat-ás) fn. tt. hatás-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. Erő működése, mely által bizonyos sikert, eredményt idéz elé; foganatos befolyás valamibe; benyomás. Hatással szólani, munkálkodni. Hatás nélkül elhangzott beszéd. Szinpadi hatás. Hatást eszközölni, okozni, keresni, hajhászni. Hatásra számítani. Ezen dolog nagy hatással van reám. Ellenhatás, viszszahatás.