, (hat-ár-oz) áth. m. határoz-tam, ~tál, ~ott v. határzott; htn. ~ni. 1) Tulajd. ért. határt von, s kitűzi a határjeleket, pl. határdombokat hány, határköveket, oszlopokat állít. 2) Átv. a) valamit megfontolás után megállapít, valamire eltökéli magát. Azt határoztam, hogy minél előbb útnak indulok. Katonai életre v. papságra határozni magát. Hát te mire határoztad magad? b) Valamely gyülésben végzést hoz. A vármegye hatalomkart határozott az ellenszegülőkre. Sokáig tanácskoztak, s mit sem határoztak. c) Valaminek hatáskörét kijelöli. Meghatározni az ügyvivő hatalmát, d) Korlátol, megszorít Meg vagyok én határozva, mint a csikó kantározva. (Népd.). e) Észtani ért. valamit ismertető jeleinél fogva minden egyéb tárgyaktól megkülönböztet, pl. ,Az ember eszes állat. ,A kör oly magába visszatérő görbe vonal, melynek minden pontjai egyenlő távolságra esnek a középponttól. f) A törvényszék, biróság, peres ügy vagy folyamodás iránt döntőleg intézkedik; V. ö. HATÁROZAT.