, (hasz-on-ta-lan-ság) fn. tt. haszontalanság-ot. harm. szr. ~a. 1) Állapot, midőn valamiből semmi nyereség, jövedelem nincsen. Haszontalanságuk miatt elhanyagolt kopár sziklás vidékek. 2) Tulajdonsága valaminek, melynél fogva sikere, foganata nincsen. Ostoba tanács haszontalanságát könnyü belátni. 3) Oly hiány valamiben, mely miatt képzésünkre, müvelődésünkre mit sem tehetünk. Haszontalanságuk miatt félre vetett könyvek. 4) Hiábavalóság, díbdábság, gyermekjáték. Ezek mind haszontalanságok azokhoz képest stb. Ne töltsük a drága időt ily haszontalanságokkal.