, (hasz-on-ál) önh. m. használ-t. 1) Hasznot hajt, hasznára van valakinek v. valaminek. Tulajdonitó ragu neveket vonz. Használt Péternek a kereskedés. Ezen ifjunak sokat használt a tanulás. 2) Sikere, foganata lett valaminek valamire nézve. Az öntözés használt a rétnek. Használt neki az intés, jó tanács. Kicsin nem árt, sok nem használ. (Km.). Meghasznált neki a bor, azaz megártott. (Szalai közmondás). 3) Helyesen áll ér ige helyett. Mit használ lennünk, ha homály burkolja nevünket? (Horv. E.). Mit használ embernek, ha egész világot megnyeri? (Üdvözítőnk szavai Káldinál).