, (haszon-bér) ösz. fn. 1) Bér, melyet valamely jószágnak vagy javadalmi jognak bizonyos időre kikötött használatától vagy a tiszta jövedelem részében vagy határozott pénzmennyiségben az illető birtokosnak adunk. Haszonbért fizetni valamely pusztától, háztól, vadászattól, halászattól, vámtól, borméréstől, húsvágástól. Haszonbérbe kiadni az urodalmat, folyót, kocsmát, kertet. Haszonbérbe venni a szomszéd telkeit. Haszonbérben birni a postát. Kevés vagy több esztendei haszonbér. 2) Az ilyetén bérből álló jövedelem, mennyiben a bérlőt illeti. Haszonbérből élni. Haszonbérből meggazdagodni.