, (has-ad) önh. m. hasad-t. Valamely test ketté válik, metszés, szelés, fürészelés, ékelés vagy más erőszak által. Széthasad, elhasad, meghasad, behasad. A mennykő sujtotta fa végig hasadt. A szegbe akadt ruha elhasadt. A tál, tányér, deszka meghasadt. Ketté hasadt. Átv. ért. mondjuk a hajnalról midőn pirulni kezd. Hasad a hajnal. Ott leszek hajnal hasadtakor.