, (has-áb) fn. tt. hasáb-ot, harm. szr. ~ja. 1) Tulajdonkép fadarab, melyet a tömegtől elvágtak, elmetszettek, kihasítottak. Hasábokra szelni a kivágott fa derekát. Ölbe rakott hasábok. 2) Szélesb ért. akármely más rostos test, melyet szelni, lapokra metszeni szoktak. Papiros hasáb. Káposzta-, dinnye-, tökhasáb. 3) Irásban, könyvben nagyobbszerű rovaték, vagy egész lap is (Columna).