, (gyü-űl-ev-e-esz v. gyü-ül-ev-ész, tulajdonképen am. gyülős = gyü-ül-ő-ös, s az ő ev-vé módosulván: gyü-ül-ev-es) mn. és fn. tt. gyülevész-t, tb. ~ěk. Szedett-vedett, kevert nép, csőcselék, csajvadék; különféle vidékekről öszvegyűlt, vegyes osztálybeli, s más-más fajú emberekből álló népcsoport. Jobbára megvető értelemben használják. Róma első lakosai gyülevész emberek voltak. Hazánkat Árpád bejövetelekor gyülevész népek lakták. Mert a gyülevész község kivánsággal gerjedez vala. (Mózs. 11. 4. Káldi.).