, GYÜLÉS, (gyü-űl-és) fn. tt. gyűlés-t, tb. ~ěk. 1) Széles ért. több embernek egy seregbe, csoportba, egy helyre öszvejövése. 2) Szorosb ért. értekezés, tanácskozás, tervezés végetti öszvejövetel. Vármegyei gyülés. Papi gyülés. Egyházi gyülés. Országos v. országgyülés. Természettudósok gyülése. Gyülést hirdetni, tartani, folytatni, félbeszakasztani. Gyülésbe menni, gyülésben beszélni, hallgatni, kiáltozni. Kisgyülés, nagy gyülés, évnegyedes gyülés. Magyar tud. akademia köz gyülése. 3) Átv. ért. genynek, rútságnak öszvecsomósodása.