, GYULADÁS, (gyu-úl-ad-ás) fn. tt. gyuladás-t, tb. ~ok. 1) Tűznek kiütése és pusztitása, pl. midőn házak, utczák, helységek égnek el; tűzveszély. 2) Gyógytani ért. kóros állapot, mely a hajszáledények daganatával, vörösséggel, forrósággal, s az életmüves részek működésének korlátozásával jelenkezik. Máskép: lob. (Inflammatio). Velő-, tüdő-, szemgyuladás. Csúzos, epés, genyedő stb. gyuladás.