, (gyöny-ör-köd-tet) áth. m. gyönyörködtet-tem, ~tél, ~ětt. 1) Azt teszi, eszközli, hogy valaki gyönyörködjék. Szép énekkel, zenével gyönyörködtetni a vendégeket. 2) Gyönyörre gerjeszt, gyönyörben részesít. Az értelmes és müvelt olvasót gyönyörködtetik a jeles könyvek. Szemeit valamely tárgyon, vagy tárgygyal gyönyörködtetni. Ez engem fölötte gyönyörködtet.