, (gyöny-ör-köd-ik) k. m. gyönyörköd-tem, ~tél, ~ött. Folytonos gyönyört érez, valamely szép, kedves benyomásu tárgynak szemléletével, éldelésével foglalkodik, s az által az öröm legfínomabb nemében részesűl. Gyönyörködni a természet szépségeiben, vagy a müvészet remek műveiben. Gyönyörködni szép gyermekeiben. Gyönyörködni valamely pompásan bútorozott, feldiszített és szép vendégekkel tölt tánczteremben.