, (gyök-er-es) mn. tt. gyökeres-t v. ~et, tb. ~ek. 1) Gyökerekkel bővelkedő, vagyis minek sok gyökágai, gyökrojtjai, erei vannak. 2) Átv. ért. alapos, a dolog fenekéből kiinduló, lényeges, a dolgot első eredeténél kezdő. Gyökeres javitás. Gyökeres átalakitása valamely polgárt alkotmánynak. Továbbá, ősi, eredeti származásu. Gyökeres nemes. Tős, gyökeres magyar nemzetség.