, (gyor-os) mn. tt. gyors-at, tb. ~ak. Ami időben és térben szapora haladást tesz, sebesen futó vagy muló vagy működő; élénk, siető. Gyors futás. Gyors kocsi, gyors hajó. Gyors ló, paripa. Gyors idő. Gyors munkások. Gyors tanuló. Gyors, mint a szél. Gyors lábu. Gyors erő. V. ö. GYOR, elv. gyök.