, (gör-ény) fn. tt. görény-t, tb. ~ěk. A nyesthez némileg hasonló emlős állat, csakhogy ennél kisebb, s zömökebb fejü, és hegyes orrú. A háta rendszerént fel van görnyedve, s alkalmasint innen van neve is. A szárnyas állatok nagy ellensége, melyeket igen büdös kipárolgásával előbb elszédít, s azután megfojt. Büdös, mint a görény. (Km.). Néhutt, pl. Abaujban: geriny, giríny.