, (göm-j = gön-j = gönny) régies, elavult fn. mely helyett ma könny v. köny v. könyű használtatik. Ugyanaz a göm, gömbölyü szók gyökével, minthogy a könnyek, valamint más hulló cseppek göm-, v. gömbölyű alakuak. Szinte ily módon származik a göm gyökből a könyv, (latinul liber v. tulajdonképen volumen), mivel a legrégibb időkben a följegyzésül szolgáló pergamentivek, melyeknek csak egyik oldalára irtak, nem a mostani könyv-formában köttettek be, hanem öszvegöngyöltettek, mint például ma is a tér- és földképeket szokták valamely fahengerre göngyölíteni.