, (göm-gy) elvont törzs, melyből göngyöl, göngyöle, göngyölít, göngyölget stb. erednek. Jelent öszvegömbölyitett, csomóba hajtogatott valamit. Vastag hangon: gongy. Képzésre hasonló hozzá a rongy (rom-gy), konty (kom-ty), s több mások. (V. ö. M betü). Némelyek mar önállólag is kezdik használni göngyölet helyett.