, (goly-ó, rokon mind ezzel mind a golyhó szóval az olasz coglione; egyébiránt V. ö. GOLY) fn. tt. golyó-t. Általán, kerekded-gömbölyü test, mely öszve van gomolyítva, gömölyítve, göngyölgetve, vagy mely természeténél fogva kerek-gömbölyü. Vasgolyó, puskagolyó, szemgolyó, férfigolyó, kecskegolyó, éggolyó, földgolyó, léggolyó. Golyókat csinálni sárból. Különösen kisebb, nagyobb alakú öntött vas gömb, melyet lődözésre használnak. Puskagolyó, ágyugolyó. Golyóra tölteni a puskát. Golyóval lőni valakire. V. ö. GO, GOLY.