, (a héber nyelvben , am. szemer, latinul granum, francziául grain, németül Gran, Grän stb., a szanszkrit nyelvben pedig gur v. garv, am. sulymértékkel mér, sulyoz); fn. tt. gírát. 1) Az arany és ezüst hajdani sulymértéke, mely közönségesen 16 nehezéket, vagyis 96 szemert tett. 2) Egyik neme a képzelt, vagyis számolási pénznek, mely különböző tartományokban és időkben különböző értékkel birt. Magyarországban egy arany gira 72 arany forintot tett; egy ezüst gira pedig négy aranyból állott; belértéke azonban az aranyokéval együtt változott. A 11 és 12. században egy arany 40 ezüst fillért tevén, egy gira 160 fillért tőn. A 13-ik században emelkedvén az aranynak súlya s értéke, a giráé is emelkedett, s egy girában kétszáz fillért számláltak. Robert Károly alatt egy ezüst gíra budai becs szerént 320 fillért tett, utóbb kisebb fillérek veretvén 360-ra emelkedett a fillérek száma egy girában. Zsigmond alatt egy gira ezüstből 400 fillér veretett, melyek közől száz tett egy aranyat. Ezóta kisebb és nagyobb sulyú girák divatoztak. A nagyobb sulyú mai pénzszámitásunk szerént négy, a kisebb egy ezüst forintot tesz. Ez értelmekben vett gira latinul marca, németül Mark. Káldinál, am. mna. A te girád tíz girát nyert. (Lukács 19. 16.).